A kormányfő kijelentette, hogy az európai parlamenti választásokon minden eddiginél nagyobb a tét. Az Európai Unió az elmúlt években folyamatosan gyengült, teret vesztett a világgazdaságban, nem tudott lábra kapni az önvédelmi képesség megteremtésében, és képtelennek bizonyult arra, hogy a szomszédságában kitört konfliktusokat a saját érdekeinek megfelelően kezelje - fogalmazott. Hozzátette, miközben ez a gyengülés és térvesztés évről évre folytatódik, az unió azt a képességét is elvesztette, hogy ezekkel a problémákkal szembesüljön, önvizsgálatot tudjon tartani és javítson a politikáján. Ezt az okozza, hogy a brüsszeli bürokratáknak nem a tagállamok vagy az európai emberek mondják tollba, hogy mit kell csinálniuk, hanem Washington és a Soros-birodalom. Ez rossz Európának, ezen változtatni kell - szögezte le a miniszterelnök.

Az ukrán csatlakozás megkezdéséről szóló brüsszeli uniós csúcson történteket úgy értékelte: miután egy nyolcórás vitában nem sikerült meggyőznie a többi tagállamot arról, hogy ez rossz döntés, végül az maradt a kérdés, hogy a huszonhatok őrá, illetve Magyarországra tudják-e kényszeríteni az akaratukat? Erre egyetlen választ lehetett adni, azt hogy nem veszünk részt a döntésben - érvelt. Lehet, hogy többen vannak és a mi álláspontunkat nem tudják elfogadni, mi viszont az övéket nem tudjuk - emelte ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, kitartott a magyar álláspont mellett, ez a rossz döntés a "mi lelkiismeretünket ez nem terheli".

Arra a kérdésre, hogy nem merült-e fel benne, hogy téved, azt felelte: a magyar politikában most megvan a képesség, hogy a saját pozícióját is folyamatosan értékelje. Elmondta, hogy ezt tette nyolc órán keresztül, amikor "igen, gondolkoztam, hogy vajon nem én megyek-e szembe a forgalommal" de "határozottan meg kellett állapítanom, hogy ők". Minden egyes érv, amit Magyarország képviselt és kifejtett, megállja a helyét - jelentette ki a kormányfő, emlékeztetve: ez nem új helyzet, pontosan így történt a migrációval is.

Rámutatott, hogy bár a tárgyalások még meg sem kezdődtek, két területen már súlyos gazdasági bajokkal kell szembenézni. Gond van az ukrán gabonával, ami komoly veszteséget okoz a magyar gazdáknak és meg kell állítani Magyarország, Lengyelország és Szlovákia határainál az ukrán kamionokat, mert tönkreteszik ezeknek az országoknak a fuvarozóit - hívta fel a figyelmet.

A miniszterelnök problémának nevezte, hogy semmilyen vizsgálat nem előzte meg a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló a döntést. Mivel jár ez a francia, a német, a magyar gazdákra, kisvállalkozókra, kereskedőkre, fuvarozókra és szinte a gazdaság teljes metszetére nézve - tette fel a kérdést.

Igaz, hogy a tagság elnyerése egy hosszabb folyamat, és minden tagállamnak "körülbelül hetvenszer" van módja arra, hogy ezt a folyamatot lelassítsa vagy megállítsa, de önmagában ez a döntés azt jelenti, hogy huszonhat ország szeretné, hogy Ukrajna tagja legyen az Európai Uniónak, és erről érdemben tárgyalni akar - mondta. Mindezt úgy, hogy közben nem világos, hol vannak Ukrajna határai, nem a nemzetközi jogi, hanem a tényleges földrajzi határai, és mennyi ember lakja - emelte ki. Azt is kérdésesnek tartotta, hogy része lesz-e az uniónak az a terület, amit az orosz hadsereg most megszállva tart. Alapvető kérdésekre nincs válasz, mert sokan úgy gondolták, hogy most csak egy politikai gesztusról, egy geopolitikai döntésről van szó - jelentette ki.

Ukrajna pénzügyi támogatásáról és az EU-költségvetés kibővítéséről úgy vélekedett, hogy ha odaadnak 50 milliárd eurót az unió költségvetéséből Kijevnek, ez azt is jelentheti, hogy a magyarok pénzét adják oda. Miután az unió költségvetésében ma nincs ennyi pénz, ezt valahonnan elő kell teremteni - mutatott rá Orbán Viktor. Erre két lehetőség van, az egyik a közös hitelfelvétel, de Magyarországnak rossz tapasztalatai vannak a Covid miatt létrehozott Helyreállítási Alap közös hitelfelvételével, ezért ilyenbe még egyszer nem megyünk bele - közölte. Ha viszont nem hitelt vesznek föl, akkor a költségvetés már meglévő fejezeteiből kell átcsoportosítani forrásokat, és ez érintheti a magyarok pénzét is - ismertette a másik lehetőséget. Leszögezte, nem fogadják el, hogy a magyarok pénzét adják oda Ukrajnának.

Az interjúban rákérdeztek, nem tart-e attól, hogy a szavazói lassan torkig vannak az EU-val, amire azt válaszolta, hogy ezt természetes tényként fogadja el. "Én is torkig vagyok Brüsszellel", a kérdés csak az, hogy milyen következtetést vonunk le a helyzetből - mondta Orbán Viktor. Saját következtetését úgy írta le, hogy "próbáljunk egyre beljebb menni, foglaljunk el pozíciókat, gyűjtsünk szövetségeseket, és javítsuk meg az Európai Uniót". Nem elég mérgelődni, el kell foglalni Brüsszelt - jelentette ki a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy nem lenne-e mégis helyes döntés pénzzel támogatni Ukrajnát, mert fontos szomszédunk, Oroszország megtámadta, és ma már a létéért küzd. Orbán Viktor ezt jogos felvetésnek tartotta, amit a magyar parlamentnek meg is kell majd fontolnia. Ma annyit tudunk mondani, hogy aki pénzt akar adni Ukrajnának, tegye meg az unió költségvetésén kívül és ne a mi pénzünket osztogatva - fogalmazott.

Az évek óta rossz magyar-ukrán viszonyról Orbán Viktor azt mondta, többször átgondolta már ezt a kérdést, és az a szilárd álláspontja, hogy annak megromlásáért Magyarországot nem terheli felelősség. A viszony megromlása onnan számítandó, amikor 2015-ben az ukránok eltörölték azt a törvényt, amely garantálta a magyar kisebbség nemzeti közösségként való fennmaradását - tette hozzá.